Szolgáltatókereső

Településkereső

 

Támogatók:

mksz logo

upc logo

tvo-logo

mkm logo2

mipszi logo

A kábeltelevíziós hálózat építőelemei

Egy mai kábeltelevíziós hálózat legfontosabb elemei: a fejállomás, a gerinchálózat - ez ma már optikai redundáns gyűrű, mely a Hub-okon csatol ki az optikai elosztó hálózatra, ami a Nod-okon keresztül látja el a koaxiális szétosztó hálózatot és a házhálózatot.

A fejállomás
parabolaantennákon keresztül veszi a műholdakról érkező jeleket, valamint földi antennákon keresztül a földi sugárzású műsorokat. Az így kapott jeleket fogadja, feldolgozza, szelektíven erősíti, átkonvertálja a kívánt csatornára, és az összegzőn keresztül továbbítja a hálózatra. Kódolt műsorok esetén dekódolja a jeleket, fizetős csatorna esetén gondoskodik az újrakódolásról. Nagy csatornaszámra bővíthető (akár 100), ugyanakkor a kimenetén jó minőségű jel jelenik meg. (C/N>70 dB) Analóg és digitális vevőket tartalmaz, és a visszirányú jelek feldolgozására is alkalmas. Ezen kívül itt megtalálhatók a számítástechnikai elemek is: routerek, gateway-k, esetlegesen a hálózatmenedzselő rendszerek. Innen indul az optikai trönkvonalak meghajtása is. Ezt általában az ún. direktmodulált DFB-lézeradókkal oldják meg.

A gerinchálózat
feladata nagy távolságra eljuttatni a jeleket a fejállomástól, illetve a visszirányból érkező jeleket torzításmentesen eljuttatni a fejállomásra. Korszerű hálózat esetén ez már nagysebességű optikai gyűrűn keresztül valósul meg. Általában ez a gyűrű egy redundáns optikai gyűrű, amely a hibajavítás miatt 1550 nm-es hullámhosszon működik. A gerinchálózat általában egy város vagy városnegyed jeleit továbbítja. Falvak esetében egy fejállomás több települést lát el jellel. Az ilyen optikai hálózatnak a csillapítása igen csekély, a vonali hálózatra az ún. HUB-okból optikai kicsatolókkal csatlakozik.

Az optikai elosztó hálózat
feladata, hogy egy-egy kerületben, vagy hasonló távolságban eljuttassa az optikai gyűrű jelét a koaxiális szétosztó hálózathoz. Ez általában 1310 nm-en működő monomódusú optikai szál, amely a NOD-okon keresztül csatol ki a koaxiális hálózatra. Egy NOD 1000-1500 előfizetőt ellátó koaxiális hálózatot szolgál ki. A koaxiális szétosztó és házhálózat feladata a jelek továbbítása az optikai elosztó hálózat és az előfizetők között. A koaxiális hálózatban működő erősítőknek meg kell oldaniuk a jelek torzítatlan átvitelét, erősítését, valamint a koaxiális kábel frekvenciafüggő csillapításának korrigálását.

A házhálózat
feladata, hogy egy csillagponton keresztül, a szűrők segítségével eljuttassa a nagyfrekvenciás jeleket az előfizetőkhöz, illetve visszirányban az előfizetők jeleit (pl. internet) visszacsatolja a fejállomásig. A visszirányú forgalom kábelmodemen keresztül zajlik. A csillagpontig megérkezik az összes továbbított adó jele, innen az előfizetőhöz - szűrők segítségével - már csak az előfizetett csatornák jelei jutnak el. Ezek általában csomagokban találhatók - egy csomagban több csatorna. A többi jelet egy sávszűrő segítségével kiszűrik. A csillagpontba beérkező csatornák száma meghaladhatja az 50-et is. A visszirány, amely az előfizetőtől jövő információkat tartalmazza, általában 10 és 65 MHz közötti sávban van. Internet esetén ez a lekérdezés (feltöltés) iránya. A letöltés irányát általában az UHF sávban használják, tekintettel arra, hogy itt nagyobb a sávszélesség, ezáltal nagyobb letöltési sebesség érhető el.

Hol van az alépítmény?
Sok helyen a hatóságok - elsősorban város- vagy tájképi okokból - nem engednek oszlopsort építeni. Ilyenkor nincs más hátra, mint a föld alá süllyeszteni a törzs- és a vonalhálózatot, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy többnyire az útburkolat alatt lefektetett csövekben vezetik el a kábeleket. Ez az alépítményes megoldás, ami ugyan drágább a légkábelesnél, viszont sokkal védettebbek a kábelek, és kevésbé vannak kitéve a hőingadozásnak. Ebben az esetben attól függően kell a kábelek behúzását megkönnyítő aknákat elhelyezni, hogy koaxiális vagy optikai hálózatról van-e szó. Koaxiális rendszer esetén körülbelül 80-100 méterenként kell aknákat építeni, optikai kábeleknél az aknák távolsága megfelelő adottságok esetén akár két kilométer is lehet.

Mi kerül az előfizető lakásába?
Aki csupán műsorcsomagokra fizet elő, annak lakásában egy egyszerű fali csatlakozót szerelnek fel, innen indul a tévékészülék(ek) antenna-bemenetére csatlakozó koaxiális kábel. Más a helyzet, ha internetet, netán telefon szolgáltatást is igénybe óhajt venni az előfizető. Ebben az esetben egy kombinált csatlakozó doboz kerül a falra, amiben benne vannak az internet (esetleg telefon) használathoz szükséges szűrők, a megfelelő csatlakozókkal együtt.
A set-top-box tulajdonképpen gyűjtőneve mindazoknak a berendezéseknek, melyek a különböző szolgáltatásokat kezelik. A digitális műsorok vételéhez vagy olyan tévékészülék szükséges, amely ezeket a jeleket fogadni és feldolgozni képes, vagy egy olyan digitális/analóg átalakító doboz (set-top-box), amelyik lehetővé teszi a hagyományos tévékkel is a műsorok vételét. Várhatóan megjelennek majd a kombinált dobozok, házi médiaközpontok is, hogy ne kelljen "dobozhegyeket" elhelyezni a tévék tetején.